Ma volt a harmincadik munkanapom.

A housekeeperkedés után pedig lelkesen gyerekvigyázok. 

Ez a nagy hajtás pedig azt jelenti kéremszépen, hogy minden idegszálam megfeszült már, fizikailag a teljes kimerülés határán táncikálok.

Viszont így nagyon hamar összegyűlt egy olyan összeg ami számomra elég is.

Ennek következtében én szépen haza is cammogok és téli álmot kezdek.

30 nap munka megállás, pihenőnap nélkül. Reggeltől-estig. Nem tudom, hogy eddig hogyan bírtam ki, mi tartott életben, de most már tényleg a végét járom.

Még 9 munkanap vár rám aztán vége. 

Megosztás a facebookon